Ingolafélék:

Az ingolák szája teljesen kerek és erős szívókészülékké alakult át, amelyben
nagyszámú szaru fogacska is van. Az orrnyílás nem a fej csúcsán, hanem jó-
val hátrább van. Mögötte világos folt látható, amely a sötétebb hátbőrtől éle-
sen elkülönül, ez a homlokszem helye. A kétzacskós kopoltyú külön - külön
nyilik a szabadba, befelé pedig közös járattal torkollnak a garatba. Az orrü-
regnek nincs összeköttetése a garattal. A szem jól fejlett, a helyérző szervben
két ívjárat van. A hátúszó magasabb és két szakaszra tagolt, amelyek közül a
hátulsó közvetlenül megy át a farokúszóba. Az ingolák részben a tengerben,
részben az édesvízben élnek. Ívás idején a tengeri alakok is bevándorolnak a
folyókba. Minthogy rossz úszók, alkalomadtán más halakkal vitetik magukat
oly módon, hogy rászívják magukat a rájuk. Szívószájuk különben a táplálék
megszerzésére való, mert miként a nyálkásangolnák, az ingolák is rátapadnak
a zsákmányukra. Ívásuk ideje tavaszra esik, fejlődésük bonyolult átalakulás.

Dunai ingola ( Eudontomyzon vladykovi )
Tiszai ingola ( Eudontomyzon danfordi )
Pataki ingola ( Lampetra planeri )